Mi az az ageizmus – és miért érinthet téged is, akár fiatal vagy, akár idős?

Volt már úgy, hogy azt érezted, nem vesznek komolyan, mert „túl fiatalnak” vagy „túl öregnek” tartanak? Előfordult, hogy nem kaptál meg egy munkát, lehetőséget, vagy nem mertél belevágni valamibe – tanulásba, sportba, utazásba – mert azt gondoltad, már „nem neked való”? Aztán amikor láttad, hogy mások, veled egykorúak simán megcsinálják, elgondolkodtál: „Lehet, hogy mégsem vagyok túl öreg/fiatal hozzá?” De mit is jelent az, hogy fiatal vagy öreg?

Meddig számít valaki fiatalnak? Mikortól mondjuk rá, hogy idős? A válaszok időről időre változnak – hiszen a világ is változik. Ami 40 éve még természetes volt (például az 55 éves nyugdíjkorhatár), ma már távoli emlék. Ma fiatalok milliói kapcsolódnak össze az interneten, közösségeket építenek, ügyeket képviselnek – gondoljunk csak Greta Thunbergre vagy Malala Yousafzaira. De a szomszéd házban, civil szervezetekben, helyi közösségekben is ott vannak ezek a fiatal, aktív emberek.

Ugyanakkor 50 év felettiek is egyre gyakrabban váltanak pályát, tanulnak új szakmát, vagy egyszerűen csak szeretnének „valami hasznosat csinálni” – ahogy sokan mesélik, amikor a Tudatos Öregedés közösséghez csatlakoznak. Szóval a világ valóban változik. És közben itt él velünk egy láthatatlan korlát: az ageizmus – vagyis a korral kapcsolatos előítéletek, amik lehetnek külsők, de akár belsővé is tehetjük őket. Ezek sokszor gátolnak minket, fiatalokat és idősebbeket egyaránt abban, hogy kibontakoztassuk a lehetőségeinket.

A Tudatos Öregedés és az ÉletPlusz program célja, hogy új ismeretekkel, közösségi kapcsolódásokkal és inspiráló példákkal segítsen felismerni és csökkenteni az ageizmus hatásait – és új irányokat mutasson az egyéni és közösségi (ön)gondoskodás felé.

Néhány gyakori ageizmus hiedelem, amit érdemes újragondolni

„Az öregedéssel együtt jár a fájdalom.”

De vajon mennyire törvényszerű ez? A 2024 végén végzett reprezentatív kutatásunk eredménye alapján a teljes népesség 60%-a egyetért azzal, hogy „az öregedéssel együtt jár, hogy gyakran jelentkeznek a fájdalmak”. 34% gondolta úgy, hogy „az öregedéssel együtt jár, hogy korlátozni kell a fizikai aktivitást”. 

Pedig ma már számos módszer létezik a fájdalom enyhítésére, kezelésére vagy akár megszüntetésére is. Fontos, hogy tudatosak legyünk, és ne fogadjuk el automatikusan, hogy a fájdalom „az öregedés ára”. Nem kell belesétálnunk a belsővé tett ageizmus csapdájába – igenis tehetünk az életminőségünkért, bármennyi idősek is vagyunk.

„Az öregedés velejárója a fogak elvesztése.”

Ez régen így volt – de ma már nem kell, hogy így legyen.
A modern fogorvoslásnak köszönhetően a fogak élethosszig megőrizhetők, ha tudjuk, hogyan gondoskodjunk róluk. A rendszeres fogkőeltávolítás például már önmagában óriási különbséget jelenthet abban, hogy meddig maradnak meg a fogaink.

Persze, az ellátás nem mindig könnyen elérhető – de pont ezért fontos, hogy közösen gondolkodjunk egy olyan társadalomról, ahol a minőségi egészségügyi ellátás mindenki számára hozzáférhető.

„Túl öreg vagyok már ahhoz, hogy újat tanuljak.”

A fent említett kutatásunk szerint a magyar 50-69 éves lakosság 37%-a mondta, hogy előfordult már, hogy azért nem vágott bele valamibe (pl. sport, kirándulás, utazás), mert túl öregnek érezte magát hozzá. 28% mondta, hogy azért nem tanul új dolgokat, mert túl öregnek érzi magát hozzá.

Eközben 70, 80, sőt 90 éves emberek szereznek új diplomát, tanulnak nyelveket, vagy kezdenek új karriert – egyszerűen azért, mert érdekli őket a világ. A folyamatos tanulás nemcsak tudást ad, hanem segít megőrizni a szellemi frissességet, és új örömforrásokat hoz az életbe.

Az ageizmus az egyik legelterjedtebb, de legkevésbé tárgyalt sztereotípia. Pedig ha sikerül túllépnünk rajta, egy sokkal élhetőbb, nyitottabb, együttműködőbb társadalmat építhetünk – ahol minden korosztály értéket ad, és mindenki számít.

Új narratívákra, új példaképekre és új célokra van szükségünk – fiataloknak, öregedőknek, mindannyiunknak. Ha úgy érzed, hogy téged is érdekel a téma, és szeretnél egy támogató, inspiráló közösséghez tartozni, csatlakozz a Tudatos Öregedés közösséghez!

A hosszú élet ajándék vagy átok? És mitől függ, hogy melyik?

Elképzelted már magadat húsz év múlva? Ha becsukod a szemed, látod magad, ahogy sétálsz hazafelé az utcán? Hogy nézel ki? Gyorsan mész, vagy már lassabban? Merre tartasz? Hol élsz? Ki vár otthon? Van körülötted közösség? Ők hány évesek? Vannak köztük fiatalabbak, idősebbek? És vajon mi inspirál téged akkor? Miért kelsz fel minden reggel – akár 90 évesen is?

Megannyi izgalmas, de akár félelmetesnek tűnő kérdés.

Az elmúlt 75 évben Magyarországon a népesség átlagéletkora több mint tíz évvel nőtt, a várható élettartam pedig több, mint tizenöt évvel. Jóval tovább élünk, mint szüleink, vagy nagyszüleink generációja. Az orvostudomány fejlődése, a jobb táplálkozás, a kevesebb fizikai megterhelés és a technológiai fejlődés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy életünk hosszabb legyen.

Kép forrása: KSH

Mitől lesz a hosszú élet ajándék – és mit tehetünk érte mi magunk?

A hosszabb élet önmagában még nem garancia a jó életre. A valódi kérdés az, hogy hogyan élünk tovább. Milyen kapcsolatokat ápolunk, mennyire maradunk kíváncsiak, mozgékonyak, hasznosak – és mennyire tudjuk elfogadni a változást, ami az idő múlásával együtt jár.

A táplálkozás és mozgás mellett fontos tényező az aktív szerepvállalás.

Aki talál célt, akinek van miért felkelnie reggel, annak az élete tartalmasabb és hosszabb is lehet. Ez nem feltétlenül nagy dolgokat jelent: lehet egy kert gondozása, egy unoka tanítása, egy önkéntes tevékenység, vagy éppen egy régi szenvedély újrafelfedezése. Az aktivitás nemcsak a testet, hanem az elmét is karbantartja.

Egy másik kulcs a kapcsolódás.

Az ember társas lény – és az elszigetelődés az egyik legnagyobb kockázati tényező időskorban. A közösségek, baráti kapcsolatok, generációk közötti együttműködés,mind-mind védőhálóként működhetnek. Ha van kihez szólnunk, kivel nevetnünk, kivel megosztani a napot, az életminőség is jelentősen javul.

Egy harmadik fontos tényező az önismeret és az elfogadás.

Az öregedés természetes folyamat – de az, ahogyan megéljük, nagyrészt rajtunk múlik. Ha képesek vagyunk kíváncsian fordulni az élet új szakaszai felé, felfedezni az érettség, a lassulás, a tapasztalat szépségét, akkor az öregedés nem veszteség, hanem kiteljesedés lehet.

És ott van a társadalmi felelősség is: hogyan teremtünk olyan környezetet, ahol az idősödés nem elszigetelődéssel, hanem méltósággal és kapcsolódással jár. Ez közös ügy – a közösségeké, az önkormányzatoké, a családoké, a munkahelyeké. A hosszú élet akkor lesz ajándék, ha együtt tanulunk jól megöregedni, és ennek a feltételeit is megteremtjük.Új narratívákra, új példaképekre és új célokra van szükségünk – fiataloknak, öregedőknek, mindannyiunknak. Ha úgy érzed, hogy téged is érdekel a téma, és szeretnél egy támogató, inspiráló közösséghez tartozni, csatlakozz a Tudatos Öregedés közösséghez!