A kor nem határ - (Ön)gondoskodás
egy változó világban

Szakmai program a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány és a Haleon Egészségügyi Vállalat együttműködésében.



mobile-logo
Top

Életmód

ÉletPlusz / Életmód

50 felett tényleg könnyebb lehet az élet? – amit egyre többen tapasztalnak

2026.06.26.
0
0
Életmód

Azt gondolhatnánk, hogy az élet legjobb része fiatalon történik meg velünk. Közben a tapasztalat mutatja azt, hogy vannak, akik 50 felett nyugodtabbnak, szabadabbnak és kiegyensúlyozottabbnak érzik magukat, mint korábban. Fiatalabb korban gyakran folyamatos mozgásban vagyunk. Építjük az életünket, helytállunk a munkában, családban, próbálunk megfelelni rengeteg szerepnek egyszerre. Sok döntésünket külső elvárások alakítják, még akkor is, ha ezt nem mindig vesszük észre. Kevesebb bizonyítás, több önazonosság 50 felett viszont már kevésbé fontos mások véleménye. Nem akarunk minden helyzetben megfelelni, bizonyítani vagy mindenkitől visszajelzést kapni, ami egy stabilabb önbizalmat is jelent. Általában jobban átlátjuk, kik vagyunk, mit bírunk, mire van szükségünk, és azt is, mi az, ami már nem fér bele az életünkbe. Ez a fajta önismeret és öngondoskodás pedig sok belső feszültséget levesz rólunk. Kutatások szerint is van egy fordulópont Több kutatás...

Megosztás

Kevesebb étel, mégis hízunk? – mi történik a testünkkel 50 felett

2026.06.19.
0
0
Életmód

Ismerős helyzet: nem eszünk többet, figyelünk az étkezésre, mégis lassan felkúsznak a kilók. Ez 50 felett gyakori tapasztalat,  és a háttérben jóval összetettebb folyamatok állnak, mint pusztán az „anyagcsere lassulása”. Egy bizonyos életkor után sokan érzik azt, hogy a testük „más szabályok szerint működik”. Ami korábban elég volt a súlytartáshoz, már nem működik ugyanúgy. Ez könnyen vezethet frusztrációhoz, főleg ha úgy érezzük, mindent ugyanúgy csinálunk, mint régen. A valóság azonban az, hogy több, egymással összefüggő változás zajlik egyszerre. Nem csak az anyagcsere számít 50 felett Sokáig az volt az általános magyarázat, hogy az életkor előrehaladtával egyszerűen lelassul az anyagcsere, és emiatt hízunk. A legújabb kutatások ennél árnyaltabb képet mutatnak. Az alapanyagcsere 20 és 60 éves kor között viszonylag stabil marad, és csak később kezd érdemben csökkenni, ami azt jelenti, hogy...

Megosztás

Így építhető be az öngondoskodás a mindennapjaidba

2026.06.12.
0
0
Életmód, Öngondoskodás

Az öngondoskodás sokak fejében még mindig valami „extra” dologként jelenik meg. Olyan tevékenységként, amire majd akkor jut idő, ha minden más rendben van. A valóság azonban az, hogy az öngondoskodás az alapja annak, hogy egyáltalán működni tudjunk a mindennapokban. Különösen igaz ez 40 felett, amikor az élet egyszerre több irányból is terhel. Munka, család, gyerekek, idős szülők. Sokszor mindenki más fontosabbá válik, és közben észrevétlenül eltűnik az a kérdés, hogy „én hogy vagyok ebben?”. Az öngondoskodás nem külön program Az egyik legfontosabb felismerés, hogy az öngondoskodás nem egy különálló tevékenység. Nem kell hozzá külön napot kijelölni, és nem feltétlenül jelent nagy változtatásokat. Vagyis alapvetően szemlélet, és nem pedig az idő kérdése. Kezdd ott, ahol vagy Sokan azért nem kezdenek el foglalkozni saját magukkal, mert úgy érzik, túl sok mindent kellene...

Megosztás

Miért felejtünk el dolgokat 45 felett – és mit tehetünk ellene?

2026.06.05.
0
0
Életmód

45 felett gyakoribbá válhat, hogy nem jut eszünkbe egy név, keresünk egy szót, vagy egyszerűen csak elfelejtettünk valamit. A memóriazavarok mögött többféle ok is állhat.  Ahogy telnek az évek, egyre érzékenyebbek leszünk a legapróbb jelekre is. Egy-egy kihagyás után könnyen megijedhetünk, és sokszor rögtön a legrosszabbra gondolunk. Pedig a feledékenység mögött legtöbbször egészen hétköznapi okok állnak. Nem minden feledékenység jelent problémát Az alkalmi memóriazavar az élet természetes része. Az, hogy néha nem jut eszünkbe egy név, vagy elfelejtünk egy apróbb dolgot, önmagában még nem kóros. A különbség inkább abban van, hogy mi történik ezekkel a helyzetekkel. Ha egy kis gondolkodás után eszünkbe jut a keresett szó, vagy később beugrik, az általában normális működés. Ha viszont egyre gyakrabban fordul elő, és már a mindennapokat is befolyásolja, érdemes jobban odafigyelni...

Megosztás

Internalizált ageizmus: amikor saját magadat korlátozod

2026.05.27.
1
0
Életmód, Öngondoskodás

„Ehhez már túl öreg vagyok.” - ez a mondat elsőre talán ártalmatlannak tűnik. Ha jobban megnézzük, sokkal többről szól. Valójában egy belső határt állítunk saját magunknak. De nézzük meg közelebbről, mi is az az ageizmus! Amikor a kor már nem csak szám Az ageizmus alapvetően a korral kapcsolatos előítéleteket jelenti. Ezek lehetnek kívülről érkező vélekedések, sztereotípiák arról, hogy mit jelent fiatalnak vagy idősnek lenni. A probléma akkor kezdődik, amikor ezeket a gondolatokat nemcsak halljuk, hanem el is hisszük őket, és beépülnek a saját gondolkodásunkba. Az internalizált ageizmus pontosan ezt jelenti. Amikor a korunkkal kapcsolatos korlátok egyfajta belső, korlátozó monológként - sokszor észrevétlenül - megjelennek. Amikor a kor már nem csak szám Ezek a belső narratívák ritkán hangosak, inkább finom, ismétlődő gondolatokban jelennek meg. Olyan mondatokban, amelyek idővel természetessé válnak. Például,...

Megosztás

Életközépi válság: tényleg válság, vagy inkább fordulópont?

2026.05.22.
0
0
Életmód

45 felett előállhat az a helyzet, hogy az életünk főbb területein kérdőjelek jelenhetnek meg. Az életközépi válságot gyakran negatívként emlegetjük, pedig lehetne akár egy belső újrarendeződés időszaka is. 45–55 éves kor körül sokan tapasztalnak valami nehezen megfogható nyugtalanságot. Kívülről akár minden rendben is lehet: munka, család, kialakult élet. Belül mégis megjelenhet egy érzés, hogy valami nincs teljesen rendben. Ez ijesztő is lehet, hiszen nem feltétlenül látjuk, hogy mi is a valódi probléma.  Nem igazi „összeomlásról” van szó Az életközépi válságot sokáig leegyszerűsítették néhány tipikus képre: hirtelen döntések, drasztikus életmódváltás, kapkodás vagy elégedetlenség. A valóság ennél azonban jóval árnyaltabb. Gyakran inkább egy lassabb belső folyamat indul el. Elkezdjük más szemmel nézni az életünket. Ami korábban motivált, már nem biztos, hogy ugyanúgy fontos. Egyre erősebben jelenik meg az idő múlásának érzése...

Megosztás

Tényleg „túl öreg” vagy valamihez? – A leggyakoribb önkorlátozó hiedelmek

2026.05.08.
0
0
Életmód, Podcast

Elindult az ÉletPlusz podcast, amelynek központi témája a tudatos öregedés, a korral kapcsolatos sztereotípiákkal foglalkozik. A sorozat nem titkolt célja ugyanakkor az is, hogy lerombolja az öregedéssel kapcsolatos előítéleteket, és megmutassa, hogy minden életkorban megélhetjük a kiteljesedést. Az első epizódban Lember Szilvia, a Haleon magyarországi igazgatója és Milánkovics Kinga, a Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója többek között arról beszélgettek, hogyan hatnak ránk a korral kapcsolatos hiedelmek, és hogy valójában nem a valós korunk, hanem a saját belső narratívánk határozza meg, hogy mit tartunk lehetségesnek az életünkben. Ebben a cikkben ezt a témát járjuk körül. Az öregedés értelmezése meghatározó Manapság már egyre hosszabbodó életre számíthatunk, ami önmagában egy hatalmas lehetőség. Akár több évtizednyi aktív időszak állhat még előttünk, és egyáltalán nem mindegy, hogyan és milyen egészségi állapotban töltjük ezt az...

Megosztás

Kávé 50 felett: barát vagy ellenség?

2026.04.23.
0
0
Életmód

Volt már olyan, hogy a megszokott kávé után nem frissnek, hanem inkább feszültebbnek éreztük magunkat? 50 felett érdemes újra megvizsgálni a kávéval való kapcsolatunkat, mert ugyanaz a mennyiség már máshogy hathat ránk, mint korábban.  A kávé sokunknak magától értetődő része a napunknak. Felébreszt, lendületet ad, illetve közösségi szerepe is van. Általában jól működik. Aztán egyszer csak megváltozik valami.  Lehet, hogy ugyanaz a két csésze már nyugtalanságot okoz. Vagy este nehezebben alszunk el tőle. Esetleg délutánra visszaesik az energiaszintünk, és újra kávé után nyúlunk. Ezek apró jelek, de érdemes odafigyelni rájuk.  Hogyan hat ránk a kávé ebben az életkorban? A koffein továbbra is stimulálja az idegrendszert, segíti a koncentrációt és az éberséget. Ugyanakkor 50 felett gyakrabban tapasztaljuk, hogy a hatása erőteljesebb. A pulzus gyorsabban megemelkedhet, a feszültség könnyebben megjelenik, és az alvás is érzékenyebbé válik.  Nem feltétlenül a kávé változik,...

Megosztás

Étkezési szokások a Kék Zónában élőknél – az egyszerűség ereje

2026.04.21.
0
0
Életmód

Mi a közös az okinavai idős japán asszonyban, a szardíniai pásztorban és az ikariai nagymamában? Mindannyian úgynevezett Kék Zónában élnek. Ezeken a területeken – Okinawa, Szardínia, Ikaria, Nicoya-félsziget és Loma Linda – feltűnően magas a 90–100 év felettiek aránya. Az itt élők nem csodaszerekkel és nem divatdiétákkal érik el a hosszú életet, hanem következetes, egyszerű életmóddal – amelynek egyik legfontosabb pillére a táplálkozás.  Nem diéta, hanem életmód A Kék Zónák lakói nem számolgatják megszállottan a kalóriákat, nem követnek szélsőséges étrendi irányzatokat. Ételeik alapja a helyben megtermelt, szezonális, természetes alapanyag. Az étkezés náluk nem sietség és nem mellékes tevékenység, hanem a mindennapok természetes része – gyakran közösségi élmény, családi vagy baráti együttlét.  Az étrendjük döntően növényi alapú. Nem azért, mert ezt egy modern trend diktálja, hanem mert történelmileg ez állt rendelkezésükre – és bevált.  A tányér középpontjában: zöldségek, hüvelyesek, gabonák A Kék Zónákban élők étrendjének...

Megosztás

Mik azok a Kék Zónák? Mit tanulhatunk tőlük – 7 egyszerű lépés a hosszabb, egészségesebb élet felé

2026.04.17.
0
0
Életmód

Sokan szeretnénk hosszú, egészséges, aktív életet élni. De vajon létezik „titkos recept”?  Léteznek a világnak olyan pontjai – úgynevezett Kék Zónák (Blue Zones) – ahol feltűnően sokan élnek 90–100 évig, ráadásul jó egészségben. Ezek közé tartozik például Szardínia egy része Olaszországban, Okinawa Japánban vagy Ikaria Görögországban.  A kutatók azt vizsgálták, mi a közös ezekben a közösségekben. Az eredmény meglepő volt. Ugyanis a titok nem a gazdagság, nem a különleges orvosi ellátás, és nem is valamilyen csodadiéta volt, hanem az életmódban fedeztek fel párhuzamokat.  És a jó hír? Sok olyan dolgot átvehetünk, amit akár ma el lehet kezdeni. 1. Mozogjunk természetesen – ne csak edzőteremben A Kék Zónák lakói nem feltétlenül sportolnak tudatosan, például nem emelgetnek nagy súlyokat. Egyszerűen sokat mozognak a mindennapokban:  gyalog mennek,  kertészkednek,  főznek,  ház körül dolgoznak,  lépcsőznek.   Mit tehetünk mi?  Sétáljunk naponta legalább 20–30 percet.  Használjuk a lépcsőt lift helyett.  Ültessünk pár...

Megosztás
Következő oldal »

A LifeOn kampány folytatásaként létrejött ÉletPlusz program szakmai partnere a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány.

WordPress Cookie Értesítés a Real Cookie Bannertől