A kor nem határ - (Ön)gondoskodás
egy változó világban

Szakmai program a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány és a Haleon Egészségügyi Vállalat együttműködésében.



Top

Életmód

ÉletPlusz / Életmód

Internalizált ageizmus: amikor saját magadat korlátozod

„Ehhez már túl öreg vagyok.” - ez a mondat elsőre talán ártalmatlannak tűnik. Ha jobban megnézzük, sokkal többről szól. Valójában egy belső határt állítunk saját magunknak. De nézzük meg közelebbről, mi is az az ageizmus! Amikor a kor már nem csak szám Az ageizmus alapvetően a korral kapcsolatos előítéleteket jelenti. Ezek lehetnek kívülről érkező vélekedések, sztereotípiák arról, hogy mit jelent fiatalnak vagy idősnek lenni. A probléma akkor kezdődik, amikor ezeket a gondolatokat nemcsak halljuk, hanem el is hisszük őket, és beépülnek a saját gondolkodásunkba. Az internalizált ageizmus pontosan ezt jelenti. Amikor a korunkkal kapcsolatos korlátok egyfajta belső, korlátozó monológként - sokszor észrevétlenül - megjelennek. Amikor a kor már nem csak szám Ezek a belső narratívák ritkán hangosak, inkább finom, ismétlődő gondolatokban jelennek meg. Olyan mondatokban, amelyek idővel természetessé válnak. Például,...

Életközépi válság: tényleg válság, vagy inkább fordulópont?

45 felett előállhat az a helyzet, hogy az életünk főbb területein kérdőjelek jelenhetnek meg. Az életközépi válságot gyakran negatívként emlegetjük, pedig lehetne akár egy belső újrarendeződés időszaka is. 45–55 éves kor körül sokan tapasztalnak valami nehezen megfogható nyugtalanságot. Kívülről akár minden rendben is lehet: munka, család, kialakult élet. Belül mégis megjelenhet egy érzés, hogy valami nincs teljesen rendben. Ez ijesztő is lehet, hiszen nem feltétlenül látjuk, hogy mi is a valódi probléma.  Nem igazi „összeomlásról” van szó Az életközépi válságot sokáig leegyszerűsítették néhány tipikus képre: hirtelen döntések, drasztikus életmódváltás, kapkodás vagy elégedetlenség. A valóság ennél azonban jóval árnyaltabb. Gyakran inkább egy lassabb belső folyamat indul el. Elkezdjük más szemmel nézni az életünket. Ami korábban motivált, már nem biztos, hogy ugyanúgy fontos. Egyre erősebben jelenik meg az idő múlásának érzése...

Tényleg „túl öreg” vagy valamihez? – A leggyakoribb önkorlátozó hiedelmek

Elindult az ÉletPlusz podcast, amelynek központi témája a tudatos öregedés, a korral kapcsolatos sztereotípiákkal foglalkozik. A sorozat nem titkolt célja ugyanakkor az is, hogy lerombolja az öregedéssel kapcsolatos előítéleteket, és megmutassa, hogy minden életkorban megélhetjük a kiteljesedést. Az első epizódban Lember Szilvia, a Haleon magyarországi igazgatója és Milánkovics Kinga, a Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója többek között arról beszélgettek, hogyan hatnak ránk a korral kapcsolatos hiedelmek, és hogy valójában nem a valós korunk, hanem a saját belső narratívánk határozza meg, hogy mit tartunk lehetségesnek az életünkben. Ebben a cikkben ezt a témát járjuk körül. Az öregedés értelmezése meghatározó Manapság már egyre hosszabbodó életre számíthatunk, ami önmagában egy hatalmas lehetőség. Akár több évtizednyi aktív időszak állhat még előttünk, és egyáltalán nem mindegy, hogyan és milyen egészségi állapotban töltjük ezt az...

Kávé 50 felett: barát vagy ellenség?

Volt már olyan, hogy a megszokott kávé után nem frissnek, hanem inkább feszültebbnek éreztük magunkat? 50 felett érdemes újra megvizsgálni a kávéval való kapcsolatunkat, mert ugyanaz a mennyiség már máshogy hathat ránk, mint korábban.  A kávé sokunknak magától értetődő része a napunknak. Felébreszt, lendületet ad, illetve közösségi szerepe is van. Általában jól működik. Aztán egyszer csak megváltozik valami.  Lehet, hogy ugyanaz a két csésze már nyugtalanságot okoz. Vagy este nehezebben alszunk el tőle. Esetleg délutánra visszaesik az energiaszintünk, és újra kávé után nyúlunk. Ezek apró jelek, de érdemes odafigyelni rájuk.  Hogyan hat ránk a kávé ebben az életkorban? A koffein továbbra is stimulálja az idegrendszert, segíti a koncentrációt és az éberséget. Ugyanakkor 50 felett gyakrabban tapasztaljuk, hogy a hatása erőteljesebb. A pulzus gyorsabban megemelkedhet, a feszültség könnyebben megjelenik, és az alvás is érzékenyebbé válik.  Nem feltétlenül a kávé változik,...

Étkezési szokások a Kék Zónában élőknél – az egyszerűség ereje

Mi a közös az okinavai idős japán asszonyban, a szardíniai pásztorban és az ikariai nagymamában? Mindannyian úgynevezett Kék Zónában élnek. Ezeken a területeken – Okinawa, Szardínia, Ikaria, Nicoya-félsziget és Loma Linda – feltűnően magas a 90–100 év felettiek aránya. Az itt élők nem csodaszerekkel és nem divatdiétákkal érik el a hosszú életet, hanem következetes, egyszerű életmóddal – amelynek egyik legfontosabb pillére a táplálkozás.  Nem diéta, hanem életmód A Kék Zónák lakói nem számolgatják megszállottan a kalóriákat, nem követnek szélsőséges étrendi irányzatokat. Ételeik alapja a helyben megtermelt, szezonális, természetes alapanyag. Az étkezés náluk nem sietség és nem mellékes tevékenység, hanem a mindennapok természetes része – gyakran közösségi élmény, családi vagy baráti együttlét.  Az étrendjük döntően növényi alapú. Nem azért, mert ezt egy modern trend diktálja, hanem mert történelmileg ez állt rendelkezésükre – és bevált.  A tányér középpontjában: zöldségek, hüvelyesek, gabonák A Kék Zónákban élők étrendjének...

Mik azok a Kék Zónák? Mit tanulhatunk tőlük – 7 egyszerű lépés a hosszabb, egészségesebb élet felé

Sokan szeretnénk hosszú, egészséges, aktív életet élni. De vajon létezik „titkos recept”?  Léteznek a világnak olyan pontjai – úgynevezett Kék Zónák (Blue Zones) – ahol feltűnően sokan élnek 90–100 évig, ráadásul jó egészségben. Ezek közé tartozik például Szardínia egy része Olaszországban, Okinawa Japánban vagy Ikaria Görögországban.  A kutatók azt vizsgálták, mi a közös ezekben a közösségekben. Az eredmény meglepő volt. Ugyanis a titok nem a gazdagság, nem a különleges orvosi ellátás, és nem is valamilyen csodadiéta volt, hanem az életmódban fedeztek fel párhuzamokat.  És a jó hír? Sok olyan dolgot átvehetünk, amit akár ma el lehet kezdeni. 1. Mozogjunk természetesen – ne csak edzőteremben A Kék Zónák lakói nem feltétlenül sportolnak tudatosan, például nem emelgetnek nagy súlyokat. Egyszerűen sokat mozognak a mindennapokban:  gyalog mennek,  kertészkednek,  főznek,  ház körül dolgoznak,  lépcsőznek.   Mit tehetünk mi?  Sétáljunk naponta legalább 20–30 percet.  Használjuk a lépcsőt lift helyett.  Ültessünk pár...

Mit együnk 50 felett tavasszal? – 1 hetes mintaétrend

Ha 50 felett szeretnénk több energiát, jobb emésztést és kiegyensúlyozottabb napokat, az étrendünkön érdemes tavasszal finomítani. Mutatunk egy konkrét, egy hétre összeállított mintát, amit könnyen a saját életünkhöz igazíthatunk.  Ahogy több lesz a fény és hosszabbodnak a nappalok, a testünk is átáll egy kicsit. Nehezebb, téli ételek után jól esik a könnyedség, de közben fontos, hogy ne veszítsük el a stabilitást az étkezésben. Ebben az életkorban az izomtömeg megőrzése, a kiegyensúlyozott vércukorszint és az emésztés támogatása mind fontos szerepet kell, hogy kapjon.  A tavaszi étrend kialakítása inkább amolyan finom hangolás. Több friss zöldség-gyümölcs kerül bele, kicsit könnyebbé válnak fogások.  Hogyan érdemes felépíteni a napot? A nap ritmusa sokat számít. Ha van egy stabil ritmus, könnyebb elkerülni a délutáni kifáradást.  Reggel jól jön egy fehérjében gazdag étkezés, ami nem dobja meg hirtelen a vércukrot. Ebédnél érdemes a zöldségekre és a teljes értékű alapanyagokra támaszkodni....

3 apró szokás, amitől energikusabb lesz a napunk 

Ha napközben gyakran elfogy az energiánk, nem feltétlenül több pihenésre van szükségünk, hanem néhány jól eltalált napi rutinra. Íme három egyszerű szokás, amik rövid időn belül érezhető különbséget hozhat.  45 felett egyre pontosabban érezzük, mi mennyit vesz ki belőlünk. Egy rosszul induló reggel, egy kihagyott étkezés vagy egy végigdolgozott nap sokkal jobban megterhel minket, mint korábban. De mégis, mit tehetünk azért, hogy az energiaszintünk egyenletesebb legyen a nap folyamán?  1. Kezdjük a napot mozgással Nem kell hosszú edzésre gondolni. Már 10–15 perc könnyű mozgás is segíthet „beindítani” a napot. Egy rövid séta, néhány nyújtó gyakorlat vagy egy könnyű torna is elég lehet. A mozgás serkenti a keringést, és sokszor már reggel érezhetően javítja a közérzetet.   2. Figyeljünk a reggelire A nap első étkezése meghatározza, hogyan alakul az energiaszintünk délelőtt. Ha csak kávéval indítunk, gyakran hamar jelentkezik a fáradtság.  Egy...

Vitaminok tavasszal: tényleg kell még a D-vitamin? 

Tavasszal felmerülhet bennünk a kérdés, hogy ha végre süt a nap, szükséges-e még a D-vitamin? Nézzük meg, mi történik ilyenkor a szervezetünkben, és hogyan érdemes dönteni ebben az időszakban.  Ahogy megérkeznek a napsugarak, könnyű azt gondolni, hogy a D-vitamin pótlása már nem aktuális. Többet vagyunk kint, világosabbak a reggelek, és egy kicsit visszatér az energiaszintünk is.  A helyzet azonban ennél árnyaltabb.  Miért fontos a D-vitamin? A D-vitamin több szempontból is kulcsszerepet játszik a szervezet működésében. Hozzájárul a csontok egészségéhez azáltal, hogy segíti a kalcium felszívódását, emellett az izmok megfelelő működésében is részt vesz, ami 45–50 felett különösen fontos a stabilitás és a mozgékonyság megőrzéséhez. Az immunrendszer működését is támogatja, és kutatások szerint a hangulatunkra, energiaszintünkre is hatással lehet. Ha tartósan alacsony a szintje, azt nem mindig érezzük azonnal, mégis befolyásolja, mennyire vagyunk kiegyensúlyozottak a mindennapokban.  Elég a...

Megosztás

Mi okozza a tavaszi fáradtságot?

Mostanra már több a napfény, mégis sokszor fáradtabbnak érezzük magunkat, mint télen. Ha napközben nehezebben koncentrálunk, vagy nincs elég energiánk, érdemes megnézni, mi állhat a tavaszi fáradtság háttérben.  Ahogy véget ér a tél, sokan számítunk rá, hogy automatikusan jobban leszünk. Több napfény, több mozgás, frissebb levegő. Ehhez képest gyakran pont az ellenkezőjét tapasztaljuk. A reggelek nehézkesen indulnak, az energiaszintünk délutánra visszaesik, és szétszórtak vagyunk.  Ez az úgynevezett tavaszi fáradtság, ami valójában több tényező együttállása.  Átáll a szervezetünk A téli hónapok után a testünknek alkalmazkodnia kell a megváltozott fényviszonyokhoz és hőmérséklethez. A hormonális rendszerünk – különösen a melatonin és a szerotonin szintje – ilyenkor új egyensúlyt keres. Az átmenet nem azonnali. Néhány hétig eltarthat, mire „utolérjük” a tavaszt.  Kimerült raktárak A tél végére gyakran alacsonyabb a vitaminszintünk, különösen a D-vitaminé. Kevesebb friss zöldséget eszünk, kevesebbet vagyunk a szabadban. Az energiaraktáraink is megcsappanhatnak, ami hozzájárulhat a fáradtsághoz, még...

LifeOn kampány folytatásaként létrejött ÉletPlusz program szakmai partnere a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány.


WordPress Cookie Értesítés a Real Cookie Bannertől