Miért felejtünk el dolgokat 45 felett – és mit tehetünk ellene?
45 felett gyakoribbá válhat, hogy nem jut eszünkbe egy név, keresünk egy szót, vagy egyszerűen csak elfelejtettünk valamit. A memóriazavarok mögött többféle ok is állhat.
Ahogy telnek az évek, egyre érzékenyebbek leszünk a legapróbb jelekre is. Egy-egy kihagyás után könnyen megijedhetünk, és sokszor rögtön a legrosszabbra gondolunk. Pedig a feledékenység mögött legtöbbször egészen hétköznapi okok állnak.
Nem minden feledékenység jelent problémát
Az alkalmi memóriazavar az élet természetes része. Az, hogy néha nem jut eszünkbe egy név, vagy elfelejtünk egy apróbb dolgot, önmagában még nem kóros. A különbség inkább abban van, hogy mi történik ezekkel a helyzetekkel. Ha egy kis gondolkodás után eszünkbe jut a keresett szó, vagy később beugrik, az általában normális működés. Ha viszont egyre gyakrabban fordul elő, és már a mindennapokat is befolyásolja, érdemes jobban odafigyelni rá.
A háttérben gyakran nem is az életkor áll
A feledékenységet könnyű az életkor számlájára írni, de sok esetben más tényezők állnak mögötte. Talán meglepő lehet, de az egyik leggyakoribb ok a stressz. Ha folyamatosan terhelés alatt vagyunk, az agyunk egyszerűen nem tud minden információt megfelelően feldolgozni és rögzíteni. Ilyenkor valójában a figyelem sérül, és a memóriánkkal nincs semmi baj.
Az alvás minősége szintén kulcskérdés. Ha nem alszunk eleget vagy nem pihentető az alvásunk, az közvetlenül hat a koncentrációra és a memóriára is. De a hangulatunk is befolyásolja a működését. A tartós lehangoltság vagy akár a depresszió gyakran jár együtt memóriazavarral. Ilyenkor az agy lassabban dolgozik, és nehezebben hívjuk elő az információkat.
Testi okok is lehetnek
Nem csak életmódbeli tényezők okozhatnak feledékenységet. Bizonyos betegségek vagy hiányállapotok is hatással lehetnek a memóriára. Ilyen lehet például a pajzsmirigy működési zavara, egyes vitaminok hiánya (különösen a B-vitaminok), vagy akár a vércukorszint ingadozása. Egyes gyógyszerek mellékhatásai is okozhatnak koncentrációs nehézséget.
Ha a feledékenység tartóssá válik, érdemes foglalkozni vele.
Mikor érdemes komolyabban venni?
Van egy pont, ahol már nem csak apró kellemetlenségről beszélünk. Ha azt vesszük észre, hogy egyre gyakrabban felejtünk el fontos dolgokat, nehezebben követünk beszélgetéseket, vagy a környezetünk is jelzi a változást, akkor érdemes foglalkozni vele.
Az is figyelmeztető jel lehet, ha a feledékenység bizonytalanságot vagy szorongást okoz, és hatással van a mindennapi működésünkre.Ilyenkor egy egyszerű kivizsgálás sok kérdést tisztázhat.
Mit tudunk tenni a mindennapokban?
A memória működését sokkal jobban befolyásolja az életmódunk, mint azt elsőre gondolnánk. 45 felett az egyik legfontosabb a mentális aktivitás. Ha használjuk az agyunkat, vagyis olvasunk, tanulunk, új dolgokat próbálunk ki, az segíti a kapcsolatok fenntartását az idegsejtek között.
A mozgás szintén fontos szerepet játszik. A rendszeres fizikai aktivitás javítja a keringést, ami az agy működésére is pozitívan hat.
Az alvás minősége alapfeltétel. A memória „rendezése” nagyrészt alvás közben történik, így ha ez nem megfelelő, az a nappali működésben is megjelenik.
Az étkezésnél érdemes figyelni a változatosságra és a tápanyagbevitelre. Az idegrendszer megfelelő működéséhez szükség van bizonyos vitaminokra és ásványi anyagokra.
És talán az egyik legfontosabb: a figyelmünk. Ha folyamatosan multitasking üzemmódban vagyunk, sokkal nehezebb rögzíteni az információkat. A memória gyakran ott „romlik”, ahol a figyelem már nem elég erős.
Egy másfajta hozzáállás
45 felett a feledékenység inkább egy jelzés. Arról, hogy túl sok az inger, kevés a pihenés, vagy nem figyelünk eléggé magunkra. Ha így nézünk rá, mindjárt értelmezhetőbbé válik.
A cél nem az, hogy mindenre tökéletesen emlékezzünk. Inkább törekedjünk arra, hogy olyan állapotban tartsuk magunkat – mentálisan és fizikailag is –, ahol a memóriánk a lehető legjobban tud működni.
Források:
