Egészségesebb élet 45 felett: mit jelent valójában az életmódorvoslás?

Amikor egészségmegőrzésről van szó, biztosan találkoztunk már ezekkel a tanácsokkal: táplálkozzunk tudatosan, mozogjunk rendszeresen, és aludjunk eleget. Az életmódorvoslás azonban ezeken jóval túlmutat, ugyanis azt vizsgálja, hogyan lehet mindezt a betegségek megelőzésére vagy éppen kezelésére használni. De mit jelent ez a gyakorlatban? Erről szólt az ÉletPlusz Podcast legutóbbi adása.

Mi az életmódorvoslás?

Az életmódorvoslás viszonylag új fogalomnak tűnhet, pedig a megelőzés régóta része az orvoslásnak. Az elmúlt évtizedekben azonban megváltoztak azok az egészségügyi problémák, amelyekkel nagy számban találkozunk. A fertőző betegségek mellett egyre nagyobb szerepet kaptak az olyan krónikus állapotok, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a túlsúly és az elhízás.

Ezek kezelésében pedig a gyógyszerek és más orvosi beavatkozások mellett az életmódnak  is fontos szerepe lehet.

Az életmódorvoslás nem különálló orvosi szakágként működik a belgyógyászat, a kardiológia vagy éppen a háziorvoslás mellett. Inkább egy olyan szemléletmód, amely a hagyományos orvosi kezelést egészíti ki az életmód módosítható tényezőinek vizsgálatával. Fontos különbség az alternatív megközelítésekhez képest, hogy bizonyítékokon alapuló orvoslásról van szó.

Nem gyógyszer vagy életmód – a kettő együtt is működhet

Az életmódorvoslás egyik fontos gondolata, hogy nem kell választanunk az orvosi kezelés és az életmódváltás között.

Ha például valakinek magas a vérnyomása, és az orvosa szükségesnek tartja a gyógyszeres kezelést, az életmódorvoslás nem ennek kiváltását jelenti. A gyógyszer mellett szóba kerülhet a táplálkozás, a testmozgás, az alvás, a stressz vagy más olyan tényező is, amely befolyásolhatja az egészségi állapotot.

Vagyis a gyógyszer és az életmódváltás együttesen lehet része lehet ugyanannak a kezelésnek.

Hat terület, amely az egészségünkre is hatással lehet

Az életmódorvoslás hat úgynevezett pillérrel foglalkozik: az egészséges táplálkozással, a megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgással, a stresszkezeléssel, a megfelelő alvással, a káros szenvedélyek kerülésével, valamint a társas kapcsolatokkal.

Az utóbbi talán kevésbé magától értetődő. Ha egészséges életmódról beszélünk, általában előbb jut eszünkbe a tányérunk tartalma vagy a heti edzések száma, mint az, hogy vannak-e körülöttünk olyan emberek, akikhez kapcsolódhatunk.

Az életmódorvoslás azonban a társas kapcsolatokat is az egészség szempontjából fontos tényezők közé sorolja. A ÉletPlusz podcast legutóbbi, negyedik epizódjában Dr. Tímár Anna arra is felhívja a figyelmet, hogy a magány és az izoláció az egészségünkre is hatással lehet.

Miért érdekes mindez éppen 45 felett?

A 45–65 év közötti időszak egészségügyi szempontból különleges életszakasz. Sokan még teljesen egészségesnek érzik magukat, másoknál viszont már megjelenhet a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy más krónikus állapot.

Mindeközben ez jellemzően aktív életszakasz. Dolgozunk, családról gondoskodunk, és sok esetben egyszerre van szüksége ránk a fiatalabb és az idősebb generációnak. A középkorúakat ezért is nevezik gyakran szendvicsgenerációnak, hiszen miközben a gyerekeiket támogatják, egyre több feladatot jelenthet az idősödő szülők segítése is.

Ebben a sűrű időszakban könnyen előfordulhat, hogy saját egészségünk kerül hátrébb a sorban. Pedig éppen ezekben az években lehet egyre fontosabb, hogy észrevegyük a testünk jelzéseit, elmenjünk az életkorunknak és egyéni kockázatainknak megfelelő szűrésekre, és ne csak akkor foglalkozzunk magunkkal, amikor már valamilyen panasz jelentkezik.

Az egészségesebb élethez a környezetünk is hozzátartozik

Könnyű azt mondani valakinek, hogy étkezzen egészségesebben, mozogjon többet vagy járjon közösségbe. A valóságban azonban az is számít, milyen lehetőségei vannak minderre.

Van-e a közelében olyan üzlet, ahol hozzáfér a számára megfelelő élelmiszerekhez? Biztonságosan tud-e sétálni a lakókörnyezetében? Elérhető-e számára olyan közösségi program, amelyhez szívesen csatlakozna? Megengedheti-e magának az adott lehetőséget?

Az életmódorvoslás szemléletében ezért az egyéni felelősség mellett a környezet szerepe is megjelenik. Az egészséges választásokhoz ugyanis olyan körülményekre is szükség van, amelyek között ezeket valóban meg lehet hozni.

Magyarországon több olyan kezdeményezés is működik, amely ezt segítheti. A podcastban szóba kerülnek például az Egészségfejlesztési Irodák programjai, valamint a Sétálj az orvossal kezdeményezés, ahol a közös mozgás egészségügyi edukációval és társas kapcsolódással egészül ki.

45 felett sem késő tudatosabban foglalkozni az egészségünkkel

Az öregedés természetes folyamat, amelyet nem tudunk – és nem is kell – kivédenünk.

Az viszont fontos kérdés, hogyan szeretnénk megélni a következő évtizedeket. Mennyire tudunk aktívak és önállóak maradni? Lesz-e energiánk azokra a dolgokra, amelyeket szeretünk? És mennyire tudjuk megőrizni az életminőségünket az évek múlásával?

Az életmódorvoslás ebben kínál egy másfajta nézőpontot. Az egészségünkre nemcsak akkor érdemes figyelni, amikor már valami baj van. És hogy belássuk, hogy a saját egészségünkre fordított idő nem valami, amit a többi feladat elvégzése után kellene megengednünk magunknak. Inkább váljon részévé annak, ahogyan a következő évtizedeinkről gondoskodunk.