A kor nem határ - (Ön)gondoskodás
egy változó világban

Szakmai program a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány és a Haleon Egészségügyi Vállalat együttműködésében.



Top

öngondoskodás címkéjű tartalmak

ÉletPlusz / Tartalmak ebben a témában: "öngondoskodás"

Kell egy hely, ahol ismernek – mit ad nekünk egy jó közösség?

Mindig jó érzés megérkezni valahová, ahol ismernek bennünket. Ahol megkérdezik, hogy vagyunk, és talán az is feltűnik, ha egy ideje nem jártunk arra. Ilyen közösség alakulhat akár egy régi baráti társaságban, egy túracsoportban, egy kórusban vagy akár egy tanfolyamon. És bár sokszor először azért csatlakozunk, mert érdekel egy program vagy szeretnénk kimozdulni otthonról, idővel ennél akár jóval többet is kaphatunk tőle. Egy közös program jó kezdet lehet Egy túracsoportba általában leginkább azért jelentkezünk, mert szeretünk kirándulni, egy tanfolyamra azért, mert érdekel a téma, egy kórusba pedig azért, mert énekelni szeretnénk. Közben azonban hétről hétre ugyanazokkal az emberekkel találkozunk. Először csak néhány mondatot váltunk, aztán már tudjuk, ki merre járt a hétvégén, kinek született unokája, vagy ki készül éppen egy nagyobb utazásra. Ezekből a rendszeres találkozásokból idővel szorosabb kapcsolatok...

„Életem egyik legizgalmasabb szakaszát élem” – Pokorny Lia változásról, határokról és újrakezdésről

Mi történik, amikor egyszer csak azt érezzük, hogy ami hosszú éveken át működött, már nem jó nekünk? Pokorny Lia életében az elmúlt évek sok változást hoztak. Az ÉletPlusz Podcast ötödik epizódjában Milánkovics Kingával beszélget vele arról, hogyan talált új irányt egy nehéz időszak után, mit tanult közben saját magáról, és miért érzi úgy, hogy éppen most éli élete egyik legizgalmasabb szakaszát. Pokorny Lia idén novemberben lesz 55 éves, és esze ágában sincs harcolni az idő múlásával. Sokkal inkább arra kíváncsi, mit hozhat számára az az életszakasz, amelyben éppen van. Az elmúlt években több nagy változás történt az életében, miközben a változókor testi-lelki átalakulásait is megtapasztalta. A beszélgetésben arról mesél, hogy a nehezebb időszakokban sokszor feltette magának a kérdést: ami történik vele, kihúzza a lába alól a talajt,...

Egyedül jó, magányosan már kevésbé – hol húzódik a határ?

Van, amikor alig várjuk, hogy végre becsukódjon mögöttünk az ajtó, és egy kicsit senkihez se kelljen alkalmazkodni. Máskor ugyanez a csend már egészen mást jelent. Hiányzik valaki, akit felhívhatnánk, akivel megihatnánk egy kávét, vagy akinek egyszerűen elmesélhetnénk, mi történt velünk aznap. Egy darabig jól esik egyedül lenni, egy idő után viszont már jó lenne, ha valaki megtörné a csendet. De hol van a határ? Egyedül lenni és magányosnak lenni két különböző élmény Az, hogy szeretünk időnként egyedül lenni, önmagában semmit nem mond arról, mennyire vagyunk magányosak. Az egyedüllét lehet tudatos választás. Ilyenkor jólesik a saját ritmusunkban tölteni az időt, rendezni a gondolatainkat, vagy egyszerűen csendben lenni egy kicsit. A magány viszont már személyes megélés, az az állapot, amikor a kapcsolódás hiányzik. Lehet körülöttünk család, dolgozhatunk emberek között, válthatunk...

Könnyű azt mondani, hogy ügyelj jobban az egészséges életmódra – de van rá lehetőséged?

Mozogjunk többet, együnk egészséges ételeket, járjunk társaságba. Ezeket a tanácsokat valószínűleg jól ismerjük már. Arról már kevesebb szó esik, hogy mindehhez milyen lehetőségeink vannak a hétköznapokban. Mert az egészségünkért sokat tehetünk mi magunk, de egyáltalán nem mindegy, milyen környezet vesz körül bennünket. Az egészséges életmód nem csak akaraterő kérdése Amikor egészséges életmódról beszélünk, könnyen az egyénnél kötünk ki. Rajtunk múlik, mit teszünk a tányérunkra, hogy autóba ülünk-e vagy sétálunk, elmegyünk-e sportolni, és mennyi figyelmet fordítunk saját magunkra. Csakhogy a döntéseinket gyakran a lehetőségeink is alakítják. Más helyzetben van az, aki a lakóhelyétől néhány perc sétára talál boltot, parkot, kerékpárutat és megfizethető sportolási lehetőséget, mint az, akinek ezekhez autóba kell ülnie. Nem ugyanaz egészséges élelmiszereket vásárolni egy szélesebb választékot kínáló üzletben, mint ott, ahol néhány alapvető termékből lehet csupán...

Miért fontos az énidő a mentális egészségünknek?

Néha egy óra csend többet ér, mint egy egész hétvégi program. Egy séta egyedül, egy könyv a teraszon vagy néhány nyugodt perc a reggeli kávé mellett. Az énidő könnyen háttérbe szorulhat a munka, a család és a mindennapi teendők mellett. Pedig a mentális egészségünknek ugyanúgy szüksége van a feltöltődésre, mint a testünknek a pihenésre. Életünk nagy részében természetesnek vesszük, hogy mindig van valaki, akinek szüksége van ránk. Dolgozunk, gondoskodunk a családunkról, segítünk a gyerekeinknek, támogatjuk az idősödő szüleinket, intézzük a mindennapi feladatokat. Mire a nap végére érünk, sokszor már csak arra vágyunk, hogy egy kicsit csend legyen körülöttünk. Ez a vágy nem önzés. A saját magunkkal töltött idő ugyanolyan fontos része lehet az egészséges életmódnak, mint a rendszeres mozgás vagy a megfelelő alvás. Az énidő nem luxus Egy félórás...

Amikor egy csésze kávé többet jelent – az apró örömök ereje 45 felett

Egy csésze kávé a teraszon, mielőtt mindenki más felébred. A szombat reggeli piac hangulata. Az első paradicsom, amit a saját balkonládánkból szedünk le. Egy fagylalt az unokával egy forró nyári délutánon. Ezek a pillanatok talán korábban is ott voltak az életünkben, mégis úgy tűnik, 45 felett egészen más értéket kapnak. Mi változik ilyenkor? És miért tudnak ennyire feltölteni bennünket ezek az apró örömök? Azt gondolhatnánk, hogy az igazán emlékezetes pillanatok nagy eseményekhez kötődnek. Egy diplomaosztó, egy esküvő, egy utazás vagy egy régóta vágyott cél elérése. Ezek valóban fontos mérföldkövek, de két ilyen esemény között ott vannak a hétköznapok. És végül ezekből áll össze az életünk nagy része. Az élet közepén gyakran azt vesszük észre, hogy egyre jobban esnek azok az apróbb pillanatok, amelyek korábban talán fel sem...

50 felett tényleg könnyebb lehet az élet? – amit egyre többen tapasztalnak

Azt gondolhatnánk, hogy az élet legjobb része fiatalon történik meg velünk. Közben a tapasztalat mutatja azt, hogy vannak, akik 50 felett nyugodtabbnak, szabadabbnak és kiegyensúlyozottabbnak érzik magukat, mint korábban. Fiatalabb korban gyakran folyamatos mozgásban vagyunk. Építjük az életünket, helytállunk a munkában, családban, próbálunk megfelelni rengeteg szerepnek egyszerre. Sok döntésünket külső elvárások alakítják, még akkor is, ha ezt nem mindig vesszük észre. Kevesebb bizonyítás, több önazonosság 50 felett viszont már kevésbé fontos mások véleménye. Nem akarunk minden helyzetben megfelelni, bizonyítani vagy mindenkitől visszajelzést kapni, ami egy stabilabb önbizalmat is jelent. Általában jobban átlátjuk, kik vagyunk, mit bírunk, mire van szükségünk, és azt is, mi az, ami már nem fér bele az életünkbe. Ez a fajta önismeret és öngondoskodás pedig sok belső feszültséget levesz rólunk. Kutatások szerint is van egy fordulópont Több kutatás...

Így építhető be az öngondoskodás a mindennapjaidba

Az öngondoskodás sokak fejében még mindig valami „extra” dologként jelenik meg. Olyan tevékenységként, amire majd akkor jut idő, ha minden más rendben van. A valóság azonban az, hogy az öngondoskodás az alapja annak, hogy egyáltalán működni tudjunk a mindennapokban. Különösen igaz ez 40 felett, amikor az élet egyszerre több irányból is terhel. Munka, család, gyerekek, idős szülők. Sokszor mindenki más fontosabbá válik, és közben észrevétlenül eltűnik az a kérdés, hogy „én hogy vagyok ebben?”. Az öngondoskodás nem külön program Az egyik legfontosabb felismerés, hogy az öngondoskodás nem egy különálló tevékenység. Nem kell hozzá külön napot kijelölni, és nem feltétlenül jelent nagy változtatásokat. Vagyis alapvetően szemlélet, és nem pedig az idő kérdése. Kezdd ott, ahol vagy Sokan azért nem kezdenek el foglalkozni saját magukkal, mert úgy érzik, túl sok mindent kellene...

Internalizált ageizmus: amikor saját magadat korlátozod

„Ehhez már túl öreg vagyok.” - ez a mondat elsőre talán ártalmatlannak tűnik. Ha jobban megnézzük, sokkal többről szól. Valójában egy belső határt állítunk saját magunknak. De nézzük meg közelebbről, mi is az az ageizmus! Amikor a kor már nem csak szám Az ageizmus alapvetően a korral kapcsolatos előítéleteket jelenti. Ezek lehetnek kívülről érkező vélekedések, sztereotípiák arról, hogy mit jelent fiatalnak vagy idősnek lenni. A probléma akkor kezdődik, amikor ezeket a gondolatokat nemcsak halljuk, hanem el is hisszük őket, és beépülnek a saját gondolkodásunkba. Az internalizált ageizmus pontosan ezt jelenti. Amikor a korunkkal kapcsolatos korlátok egyfajta belső, korlátozó monológként - sokszor észrevétlenül - megjelennek. Amikor a kor már nem csak szám Ezek a belső narratívák ritkán hangosak, inkább finom, ismétlődő gondolatokban jelennek meg. Olyan mondatokban, amelyek idővel természetessé válnak. Például,...

Öngondoskodás 40 felett: miért kulcsfontosságú a hosszú élethez?

Az ÉletPlusz podcast első epizódjában arról is szó esett, hogy hogyan tudunk tudatosan készülni az előttünk álló évtizedekre, és miért válik egyre hangsúlyosabbá az öngondoskodás szerepe 40 felett. Egyre tovább élünk – de hogyan? Ma már természetes, hogy hosszabb életre számíthatunk, mint korábban bármikor. Az előttünk álló 30–40 év minősége pedig nagyban függ attól, milyen döntéseket hozunk most. Ezek a döntések sokszor egészen aprónak tűnnek, mégis összeadódnak, és együttes erővel hatnak a fizikai és mentális állapotunkra.  Az öngondoskodás alap A 40 feletti élethelyzetek gyakran összetettek. Munka, család, gyerekek, idős szülők. A szendvicsgeneráció helyzete nem mindig szerencsés, hiszen egyszerre több irányba kell másokról gondoskodniuk, miközben saját magukra alig jut idejük. Vagyis az öngondoskodás könnyen háttérbe szorul. Pedig alapfeltétel lenne és éppen ilyenkor válna igazán fontossá, hiszen hosszú távon ez teszi lehetővé,...

A LifeOn kampány folytatásaként létrejött ÉletPlusz program szakmai partnere a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány.


WordPress Cookie Értesítés a Real Cookie Bannertől