A kor nem határ - (Ön)gondoskodás
egy változó világban

Szakmai program a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány és a Haleon Egészségügyi Vállalat együttműködésében.



Top

Author: ÉletPlusz

ÉletPlusz / Articles posted by ÉletPlusz

Miért felejtünk el dolgokat 45 felett – és mit tehetünk ellene?

45 felett gyakoribbá válhat, hogy nem jut eszünkbe egy név, keresünk egy szót, vagy egyszerűen csak elfelejtettünk valamit. A memóriazavarok mögött többféle ok is állhat.  Ahogy telnek az évek, egyre érzékenyebbek leszünk a legapróbb jelekre is. Egy-egy kihagyás után könnyen megijedhetünk, és sokszor rögtön a legrosszabbra gondolunk. Pedig a feledékenység mögött legtöbbször egészen hétköznapi okok állnak. Nem minden feledékenység jelent problémát Az alkalmi memóriazavar az élet természetes része. Az, hogy néha nem jut eszünkbe egy név, vagy elfelejtünk egy apróbb dolgot, önmagában még nem kóros. A különbség inkább abban van, hogy mi történik ezekkel a helyzetekkel. Ha egy kis gondolkodás után eszünkbe jut a keresett szó, vagy később beugrik, az általában normális működés. Ha viszont egyre gyakrabban fordul elő, és már a mindennapokat is befolyásolja, érdemes jobban odafigyelni...

Internalizált ageizmus: amikor saját magadat korlátozod

„Ehhez már túl öreg vagyok.” - ez a mondat elsőre talán ártalmatlannak tűnik. Ha jobban megnézzük, sokkal többről szól. Valójában egy belső határt állítunk saját magunknak. De nézzük meg közelebbről, mi is az az ageizmus! Amikor a kor már nem csak szám Az ageizmus alapvetően a korral kapcsolatos előítéleteket jelenti. Ezek lehetnek kívülről érkező vélekedések, sztereotípiák arról, hogy mit jelent fiatalnak vagy idősnek lenni. A probléma akkor kezdődik, amikor ezeket a gondolatokat nemcsak halljuk, hanem el is hisszük őket, és beépülnek a saját gondolkodásunkba. Az internalizált ageizmus pontosan ezt jelenti. Amikor a korunkkal kapcsolatos korlátok egyfajta belső, korlátozó monológként - sokszor észrevétlenül - megjelennek. Amikor a kor már nem csak szám Ezek a belső narratívák ritkán hangosak, inkább finom, ismétlődő gondolatokban jelennek meg. Olyan mondatokban, amelyek idővel természetessé válnak. Például,...

Életközépi válság: tényleg válság, vagy inkább fordulópont?

45 felett előállhat az a helyzet, hogy az életünk főbb területein kérdőjelek jelenhetnek meg. Az életközépi válságot gyakran negatívként emlegetjük, pedig lehetne akár egy belső újrarendeződés időszaka is. 45–55 éves kor körül sokan tapasztalnak valami nehezen megfogható nyugtalanságot. Kívülről akár minden rendben is lehet: munka, család, kialakult élet. Belül mégis megjelenhet egy érzés, hogy valami nincs teljesen rendben. Ez ijesztő is lehet, hiszen nem feltétlenül látjuk, hogy mi is a valódi probléma.  Nem igazi „összeomlásról” van szó Az életközépi válságot sokáig leegyszerűsítették néhány tipikus képre: hirtelen döntések, drasztikus életmódváltás, kapkodás vagy elégedetlenség. A valóság ennél azonban jóval árnyaltabb. Gyakran inkább egy lassabb belső folyamat indul el. Elkezdjük más szemmel nézni az életünket. Ami korábban motivált, már nem biztos, hogy ugyanúgy fontos. Egyre erősebben jelenik meg az idő múlásának érzése...

Több energia nyáron? – hogyan készüljünk fel már májusban

A nyár nem automatikusan hozza magával az energia mennyiségének növekedését. Ha szeretnénk könnyedebbnek, frissebbnek érezni magunkat, annak az alapjait már májusban érdemes elkezdeni felépíteni. Sokszor várjuk, hogy a jó idő majd „megoldja” a fáradtságot. Több fény, több program, több mozgás – elméletben ez mind adott. A gyakorlat viszont gyakran mást mutat: ha fáradtan, kimerülten érkezünk meg a nyárba, az az első hetekben is velünk marad. A különbséget általában nem az évszak, hanem a felkészülés jelenti. A szervezetünk nem vált át egyik napról a másikra A tavasz vége átmeneti időszak. A testünk még alkalmazkodik a melegebb időhöz, a hosszabb nappalokhoz, és sokszor a napi ritmusunk is változik. Ebben az időszakban különösen érzékenyek lehetünk a kimerültségre. A nagyobb hőingadozás, a több program, a változó alvásritmus mind hatással vannak az energiaszintünkre. Ha nem...

Öngondoskodás 40 felett: miért kulcsfontosságú a hosszú élethez?

Az ÉletPlusz podcast első epizódjában arról is szó esett, hogy hogyan tudunk tudatosan készülni az előttünk álló évtizedekre, és miért válik egyre hangsúlyosabbá az öngondoskodás szerepe 40 felett. Egyre tovább élünk – de hogyan? Ma már természetes, hogy hosszabb életre számíthatunk, mint korábban bármikor. Az előttünk álló 30–40 év minősége pedig nagyban függ attól, milyen döntéseket hozunk most. Ezek a döntések sokszor egészen aprónak tűnnek, mégis összeadódnak, és együttes erővel hatnak a fizikai és mentális állapotunkra.  Az öngondoskodás alap A 40 feletti élethelyzetek gyakran összetettek. Munka, család, gyerekek, idős szülők. A szendvicsgeneráció helyzete nem mindig szerencsés, hiszen egyszerre több irányba kell másokról gondoskodniuk, miközben saját magukra alig jut idejük. Vagyis az öngondoskodás könnyen háttérbe szorul. Pedig alapfeltétel lenne és éppen ilyenkor válna igazán fontossá, hiszen hosszú távon ez teszi lehetővé,...

Tényleg „túl öreg” vagy valamihez? – A leggyakoribb önkorlátozó hiedelmek

Elindult az ÉletPlusz podcast, amelynek központi témája a tudatos öregedés, a korral kapcsolatos sztereotípiákkal foglalkozik. A sorozat nem titkolt célja ugyanakkor az is, hogy lerombolja az öregedéssel kapcsolatos előítéleteket, és megmutassa, hogy minden életkorban megélhetjük a kiteljesedést. Az első epizódban Lember Szilvia, a Haleon magyarországi igazgatója és Milánkovics Kinga, a Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója többek között arról beszélgettek, hogyan hatnak ránk a korral kapcsolatos hiedelmek, és hogy valójában nem a valós korunk, hanem a saját belső narratívánk határozza meg, hogy mit tartunk lehetségesnek az életünkben. Ebben a cikkben ezt a témát járjuk körül. Az öregedés értelmezése meghatározó Manapság már egyre hosszabbodó életre számíthatunk, ami önmagában egy hatalmas lehetőség. Akár több évtizednyi aktív időszak állhat még előttünk, és egyáltalán nem mindegy, hogyan és milyen egészségi állapotban töltjük ezt az...

Miért nem hívnak a gyerekek? – generációs kommunikáció őszintén 

Előfordul, hogy napokig – akár hetekig – nem jelentkezik a gyerekünk, nincs kommunikáció és közben bennünk egyre több kérdés gyűlik össze. Könnyű ezt személyes távolodásként megélni, miközben gyakran egészen más áll a háttérben.  Ahogy a gyerekeink felnőnek, a kapcsolat is átalakul. Korábban természetes volt a napi beszélgetés, a közös programok, a folyamatos jelenlét. Felnőttként viszont már saját életük van, saját ritmussal, felelősségekkel, döntésekkel.  A változás sokszor csendben történik. Egyre ritkábbak a hívások, rövidebbek az üzenetek, és könnyen megjelenhet bennünk a kellemetlen érzés, hogy talán már nem vagyunk olyan fontosak.  Nem feltétlenül távolodás Elsőre könnyű azt gondolni, hogy a kevesebb kapcsolat kevesebb törődést jelent. A valóság azonban gyakran ennél egyszerűbb, ugyanis a fiatalabb generáció másképp kommunikál.  Rövidebb üzenetek, ritkább, de célzottabb beszélgetések, több online jelenlét. Ez nem jelent feltétlenül érzelmi távolságot, inkább csak más a kommunikációs forma.  Ami nekünk hiány, az számukra lehet, hogy teljesen természetes működés.  A kimondatlan elvárások Sok feszültség...

Kávé 50 felett: barát vagy ellenség?

Volt már olyan, hogy a megszokott kávé után nem frissnek, hanem inkább feszültebbnek éreztük magunkat? 50 felett érdemes újra megvizsgálni a kávéval való kapcsolatunkat, mert ugyanaz a mennyiség már máshogy hathat ránk, mint korábban.  A kávé sokunknak magától értetődő része a napunknak. Felébreszt, lendületet ad, illetve közösségi szerepe is van. Általában jól működik. Aztán egyszer csak megváltozik valami.  Lehet, hogy ugyanaz a két csésze már nyugtalanságot okoz. Vagy este nehezebben alszunk el tőle. Esetleg délutánra visszaesik az energiaszintünk, és újra kávé után nyúlunk. Ezek apró jelek, de érdemes odafigyelni rájuk.  Hogyan hat ránk a kávé ebben az életkorban? A koffein továbbra is stimulálja az idegrendszert, segíti a koncentrációt és az éberséget. Ugyanakkor 50 felett gyakrabban tapasztaljuk, hogy a hatása erőteljesebb. A pulzus gyorsabban megemelkedhet, a feszültség könnyebben megjelenik, és az alvás is érzékenyebbé válik.  Nem feltétlenül a kávé változik,...

Étkezési szokások a Kék Zónában élőknél – az egyszerűség ereje

Mi a közös az okinavai idős japán asszonyban, a szardíniai pásztorban és az ikariai nagymamában? Mindannyian úgynevezett Kék Zónában élnek. Ezeken a területeken – Okinawa, Szardínia, Ikaria, Nicoya-félsziget és Loma Linda – feltűnően magas a 90–100 év felettiek aránya. Az itt élők nem csodaszerekkel és nem divatdiétákkal érik el a hosszú életet, hanem következetes, egyszerű életmóddal – amelynek egyik legfontosabb pillére a táplálkozás.  Nem diéta, hanem életmód A Kék Zónák lakói nem számolgatják megszállottan a kalóriákat, nem követnek szélsőséges étrendi irányzatokat. Ételeik alapja a helyben megtermelt, szezonális, természetes alapanyag. Az étkezés náluk nem sietség és nem mellékes tevékenység, hanem a mindennapok természetes része – gyakran közösségi élmény, családi vagy baráti együttlét.  Az étrendjük döntően növényi alapú. Nem azért, mert ezt egy modern trend diktálja, hanem mert történelmileg ez állt rendelkezésükre – és bevált.  A tányér középpontjában: zöldségek, hüvelyesek, gabonák A Kék Zónákban élők étrendjének...

Mik azok a Kék Zónák? Mit tanulhatunk tőlük – 7 egyszerű lépés a hosszabb, egészségesebb élet felé

Sokan szeretnénk hosszú, egészséges, aktív életet élni. De vajon létezik „titkos recept”?  Léteznek a világnak olyan pontjai – úgynevezett Kék Zónák (Blue Zones) – ahol feltűnően sokan élnek 90–100 évig, ráadásul jó egészségben. Ezek közé tartozik például Szardínia egy része Olaszországban, Okinawa Japánban vagy Ikaria Görögországban.  A kutatók azt vizsgálták, mi a közös ezekben a közösségekben. Az eredmény meglepő volt. Ugyanis a titok nem a gazdagság, nem a különleges orvosi ellátás, és nem is valamilyen csodadiéta volt, hanem az életmódban fedeztek fel párhuzamokat.  És a jó hír? Sok olyan dolgot átvehetünk, amit akár ma el lehet kezdeni. 1. Mozogjunk természetesen – ne csak edzőteremben A Kék Zónák lakói nem feltétlenül sportolnak tudatosan, például nem emelgetnek nagy súlyokat. Egyszerűen sokat mozognak a mindennapokban:  gyalog mennek,  kertészkednek,  főznek,  ház körül dolgoznak,  lépcsőznek.   Mit tehetünk mi?  Sétáljunk naponta legalább 20–30 percet.  Használjuk a lépcsőt lift helyett.  Ültessünk pár...

LifeOn kampány folytatásaként létrejött ÉletPlusz program szakmai partnere a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány.


WordPress Cookie Értesítés a Real Cookie Bannertől